Guyana

[bevezető szerkesztése]

Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny Egy nép, egy nemzet, egy végzet Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Fővárosa	Georgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 9′
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Bharrat Jagdeo
Miniszterelnök	Sam Hinds
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
kikiáltva	1966. május 26.
Tagság	A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója, az ENSZ, az OAS, a IMF és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	156
Becsült	770 294 fő (2008-as)
Rangsorban	156
Népsűrűség	3,5 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
Összes	870 millió dollár (164) PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó	1 147 dollár (123) PPP: 4 851 dollár
HDI (2003)	0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	214 970 km²
Rangsorban	81
Víz	8,4%
▼ kinyitEgyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, Brit-Guyana néven ismert angol gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország (tisztázatlan etimológiájú) neve indián eredetű. A terület az Atlanti-óceán partján széles, mangróvés parti síkság, amelytől délre a Guyanai-hegyvidék trópusi őserdővel borított hegyei helyezkednek el.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza 1.1 Domborzata 1.2 Vízrajza 1.3 Éghajlata 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelme 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.4.1 Elnökök, miniszterelnökök 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Nyelvi, népi, vallási összetétel 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdasága 5.1 Általános adatok 5.2 Közlekedés 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok és néprajz 6.5 Gasztronómia 7 Turizmus 8 Sport 9 Ünnepek 10 Források 11 További információk

Földrajza [szerkesztés]

Domborzata [szerkesztés]

Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja: Roraima, 2835 méter.

Nagy tájai:

• Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
• Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
• A középső vidékek sűrű esőerdői.
• Délen sík, füves szavanna.
• A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak arrafelé.

Vízrajza [szerkesztés]

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo, Demerara, Berbice.

Éghajlata [szerkesztés]

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig.

Nemzeti parkjai [szerkesztés]

• Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei [szerkesztés]

Az UNESCO guayanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek: a Kaieteur Nemzeti Parkot, Georgetown gyarmati óvárosát és a "Shell Beach" (Kagylópart) nevű tengerpartot. Egyik javaslat sem érte el a célját.

Történelme [szerkesztés]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg, majd az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai eredetűk alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikai származásúak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak.. mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.^[1] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább indiai eredetűek.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

• Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

• Barima-Waini
• Cuyuni-Mazaruni
• Demerara-Mahaica
• East Berbice-Corentyne
• Essequibo Islands-West Demerara
• Mahaica-Berbice
• Pomeroon-Supenaam
• Potaro-Siparuni
• Upper Demerara-Berbice
• Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok [szerkesztés]

Elnökök, miniszterelnökök [szerkesztés]

Bővebben: Guyana elnökei és miniszterelnökei

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Bővebben: Guyana hadereje

Népesség [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

Az ország népessége 697 181 fő, melynek 36%-a él városokban. A népességnövekedés 0,44%-os, az írástudatlanság 1,9%-os.

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Bővebben: Guyana városai

Nyelvi, népi, vallási összetétel [szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a kreolt, a hindit és az urdut is. A lakosság 50%-a indiai és pakisztáni, 36% a fekete népesség, mulatt, mesztic 12%, indián 7%, kínai 1% és fehér 1%. A lakosság 35%-a hindu, 33%-a protestáns, 17%-a római katolikus, 10%-a szunnita muszlim vallású, 5%-a egyéb felekezethez tartozik.

Szociális rendszer [szerkesztés]

Gazdasága [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

• Gazdasága: agrárország.
• Exporttermékek: cukor, arany, bauxit és alumínium, rizs, garnélarák, melasz, rum, fa.
• Importtermékek: ipari termékek, műszaki berendezések, kőolaj, élelmiszer.
• Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Kanada, Trinidad és Tobago, Egyesült Királyság, Holland Antillák.

Közlekedés [szerkesztés]

• Közutak hossza: 7970 km
• Vasútvonlalak hossza: 187 km, lásd még: Guyana vasúti közlekedése
• Repülőterek száma: 8
• Kikötők száma: 5

Kultúra [szerkesztés]

Oktatási rendszer [szerkesztés]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények [szerkesztés]

Művészetek [szerkesztés]

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Hagyományok és néprajz [szerkesztés]

Gasztronómia [szerkesztés]

Turizmus [szerkesztés]

Javasolt oltások Guyana-ba utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (Az egész országban magas a fertőzésveszély.)
• Sárgaláz

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport [szerkesztés]

Az olimpián az ország még sose nyert. Egyetlen bronzérmük van amit Michael Anthony nyert ökölvívásból az 1980-as moszkvai olimpián.

• Bővebben: Guyana az olimpiai játékokon

A Guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

• Bővebben: Guyanai labdarúgó-válogatott

Ünnepek [szerkesztés]

• Február 23. - Nemzeti ünnep - a köztársaság napja (1970)