Francia Guyana
|
|||||
 |
|||||
| Ország | Franciaország | ||||
| Régió | Guyane | ||||
| A megye száma | 973 | ||||
| Székhely | Cayenne | ||||
| Hivatalos nyelv | francia | ||||
| Politikai státus | Franciaország tengeren túli megyéje | ||||
| Sous-préfecture | Saint-Laurent-du-Maroni | ||||
| Prefektus | Ange Mancini | ||||
| A Regionális Tanács vezetője | Antoine Karam | ||||
| Az Általános Tanács vezetője | Pierre Désert | ||||
| Terület – Teljes – ebből víz |
86 504 km² – |
||||
| Népesség – Teljes – Népsűrűség |
205 954 fő (2006) 2,4 fő/km² |
||||
| Pénznem | Euró (€) (EUR) |
||||
| Időzóna | UTC–3 | ||||
| TLD | .gf | ||||
| Weboldal | www.cr-guyane.fr | ||||
| Hívószám | +5941 |
||||
| 1 A kontinentális Franciaországból és a többi tengerentúli megyéből nem szükséges. | |||||
 |
|||||
Francia Guyana (franciául Guyane Française, illetve röviden csak Guyane) a Francia Köztársaság egyik tengeren túli megyéje, s mint ilyen, az Európai Unió szerves része. Dél-Amerika északi részén fekszik, Brazíliával és Suriname-mal határos. Területe 83%-át őserdők borítják.[1] A lakosság 90%-a a partvidéken tömörül.
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
Területét a spanyolok fedezték fel és ők is gyarmatosították először. Az első francia település csak 1604-ben létesült. Benépesítését az 1850-es felfedezett aranylelőhelyek gyorsították meg. A 18. század végétől büntetőtáborként használták, a leghíresebb fegyenctelep a hírhedt Ördög-sziget volt, ahová súlyos köztörvényes bűncselekmények elkövetőit szállították. A telep híres volt hihetetlen embertelenségéről. 1946-ban Franciaország tengerentúli megyéje lett .
Földrajz [szerkesztés]
Mocsaras folyók által behálózott síkságából a déli területeken emelkednek ki hegyek. Legmagasabb pont: Bellevue de I'Inini, 851 m.
Klíma [szerkesztés]
A terület éghajlata trópusi. Július és november között száraz időszak van, a havi csapadékmennyiség 4-20 cm közötti. A decembertől júniusig tartó esős évszakban havonta 30-50 cm közötti mennyiségű csapadék hull. A páratartalom 80-90% között mozog.
Népesség, Nyelv, Vallás [szerkesztés]
Népesség [szerkesztés]
A népesség hihetetlenül változatos. Túlnyomó többségben vannak a fekete (afrikai) származásúak. A feketék az afrikai rabszolgák utódai. A mulatt lakosság is meghatározó a megyében (fekete-fehér). Azonban még ennél is jóval többen vannak, mert a karibi térségből bevándorlókat (szintén feketéket), a statisztika más karibi név alatt foglalja össze. A más karibiak, a kínaiakkal és indiánokkal együtt 12%-ot tesznek ki. Az indiánok a terület eredeti őslakosai, akik számos törzsre oszlanak. Ezenkívül még 10%, nem kínai ázsiai is él itt, őket a régi francia gyarmatokról telepítették ide, többségük Délkelet-Ázsiai. A francia származású fehérek (európaiak) aránya 12%.
Nyelv [szerkesztés]
Francia megye lévén a lakosság franciául beszél.
Vallás [szerkesztés]
A lakosság 74%-a római katolikus, a maradék 26% egyéb vallású.
Gazdaság [szerkesztés]
Gazdasági életében kiemelt szerepet játszik a kouroui űrközpont, amely az Európai Űrügynökség (ESA) bázisa 1966-tól. Innen indítják az Ariane hordozórakétát. Gazdasága nagyban függ az anyaország támogatásától, az űrbázis fenntartása mellett a gazdasági tevékenységet a halászat és az erdészet képzi. A partvidéken, ahol a lakosság többsége koncentrálódik, a mezőgazdaságra a rizs -és maniókatermesztés a jellemző. Francia Guyana erősen függ az élelmiszer és az energia importjától, a munkanélküliség jelentős problémát okoz, különösen a fiatal lakosság körében.
Közlekedés [szerkesztés]
- Közutak hossza: 1817 km
- Repülőterek száma: 4
- Kikötők száma: 3
Turizmus [szerkesztés]
Javasolt oltások Francia Guyana-ra utazóknak:
Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges: